Nincs az a
hatalom, mely képes lenne megtörni egy nép akaratát, kitartását,
szabadságvágyát – hirdeti A walesi bárdok minden egyes sora. Arany János a
balladát a szabadságharc kegyetlen vérbefojtása után az osztrák császár “tiszteletére” írta. A mű természetesen nem
jutott a leigázó fülébe, de jut azóta is
minden magyar gyermek szívébe.
Az idén a mi
hetedikeseinket is megszólította, mert úgy döntöttek, hogy a számos gyönyörű
ballada közül a walesi énekesek történetét
keltik életre. Az eseményre a LEGTISZTÁBB OSZTÁLYTEREM vetélkedő
kiértékelő napján került sor, és a közönség arcából ítélve egy kis tetszést
keltett J.
Kinda Szende-Enikő
magyartanárnő
"Edward
király, angol király
Léptet fakó lován:"
"Hadd látom, úgymond, mennyit ér
A walesi tartomány."
„Felség!
valóban koronád
Legszebb gyémántja Wales:”
Legszebb gyémántja Wales:”
„Ti urak, ti urak! hát senkisem
Koccint értem pohárt?”